…

Az egész sokkal régebben kezdődött, de most a milliónyi e-mail történetével nem untatnék senkit.
Hétfőn hajnali háromkor indult a magyar különítmény. Fél háromra jött a busz, és hirtelen hangyák özönlötték el a műhelyemet. Szorgosan pillanatok alatt minden a buszra került, pont ahogy terveztük. És be is fértünk! Elindultunk hát a nagy kalandra. Nem mondhatnám, hogy izgultam, számtalanszor vittem már csoportot Ezüstvölgybe, de tény, hogy nekem is új volt a dolog több szempontból is. Idén nem csak látogató voltam én sem. Kiállítást kell berendeznünk, a butikhoz minden meglegyen, mellette nekem is volt standom a vásártéren és még tanfolyamot is tartottam. Szóval izgalom helyett inkább aggódás volt bennem, hogy mindenhez minden a buszba került-e. De így utólag úgy tűnik, hogy igen.

Hétfő estére érkeztünk. Másnap reggel mentünk a tetthelyre. Becsekkolásnál kiderült, hogy a kis utcába a templomunkhoz nem lehet beállni a busszal. Mit nekünk? Szuper sofőreink betolattak, mi meg fogtuk addig a forgalmat.
Gyorsan berámoltuk, ami a templomba kellett. Utána én szusszantam volna (és hódoltam volna káros szenvedélyemnek, a ciginek), de a csapat nem így gondolta. Az alatt a három perc alatt kicsomagolták az összes quiltet és a padokra terítették. Konkrétan egy se maradt üresen. Mikor beléptem a templomba és megláttam, komolyan mondom, elérzékenyültem. Csodás volt a látvány.
Aztán serény kezeknek köszönhetően a nap végére szinte készen is voltunk mindennel. Másnapra csak simítások maradtak.
Közben a standomat is összeraktuk gyorsan. Szerda délután még akadt egy kis időnk egy Colmar-i városnézésre és hosszabbító vadászatra is.

Elérkezett a csütörtök reggel. Szerintem mindenki izgatottan várta, milyen lesz a fogadtatás. A vásárteret elözönlötték a vendégek. Mikor volt egy szusszanásnyi időm, gondoltam átfutok a templomba és megnézem, mi a helyzet, bár a “piacon” annyian voltak, hogy azt hittem kiállítást senki se néz. Tévedtem. Befordultam a kis utcába, ahol csak a mi kiállításunk volt. Kirázott a hideg. Libabőrös lettem. Hosszú tömött sorokban hömpölygött a tömeg, mint egy lagzis menet. Nem akartam hinni a szememnek. A templom tele. Mi folyik itt??? A butikot nem láttam a vásárlóktól. A karszalag ellenőrző helyi bácsi mindenkit megkért, hogy írjon a vendégkönyvbe. Csak tátottam a számat. Elindultam az oltár felé, ahol jobb sarokban megláttam Nikit. Ahogy összenéztünk, kihúztam magam, mint “büszke céhelnök”. Rám kiáltott kisírt szemmel: “Így gyere, mert én már vagy ötször elbőgtem magam!!!” A boldogság és a meghatódottság örömkönnyei voltak ezek, amik velünk maradtak vasárnap estig. Csak próbálunk nektek átadni abból az érzésből, amit mi ott akkor átéltünk, bár szerintem lehetetlen. A Margó által megkomponált ügyeleti beosztást szerintem senki nem érezte munkának. Ezt mindenkinek ki kell próbálni. Konkrétan álltak ott a csajok és zsebelték be a számtalan elismerést. Fantasztikus volt. Tényleg az. Asszem erre szokták azt mondani: Kell még íze van…

Vasárnap este szemvillanás alatt gondosan elpakoltunk, leszedtünk mindent, be a buszba, majd haza a szállásra.
Az apartmanok közös udvarán rögtönzött bulit tartottunk, pezsgővel és pizzával, megköszönvén picit, amit nem lehet megköszönni. Azt a rengeteg segítséget, szorgoskodást, odafigyelést, biztatást, amit tőletek kaptunk. Nem szeretek közhelyekkel élni, de sajnos megint nem tudok mást mondani: Nélkületek ez se ment volna! Köszönjük!!!

Levente

Az idő rövidsége miatt most csak néhány írást olvashattok a fesztiválról, elsősorban a saját kiállításunkról. A következő számban folytatjuk.

Ha ott voltál, (bármilyen szervezésben, bármilyen csapattal) kérünk, vegyél részt ebben Te is! Segíts elhozni Ezüstvölgy hangulatát azoknak, akik nem voltak ott! Lehet ez néhány mondat, vagy hosszabb írás - ahogyan Te láttad, ami Neked a legnagyobb élmény volt. Nemcsak a kékfestő kiállítás jöhet szóba, hanem minden más is. (Nekem személy szerint is nagy szükségem van a beszámolókra, mivel négy napig - nagy lelkesedéssel ugyan, de - a butikban robotoltam, így a pályamunkákon kívül csak az EQA és a QuiltCon kiállítását láttam. - a szerk.) Ne aggódj, ez nem irodalmi pályázat, nem fogalmazás lecke. Minden írásnak örülünk. (Ha korábban a Facebook-ra tettél ki néhány mondatot, az is jöhet, ott elsüllyed, itt megmarad.)

Kérlek, küldd el gondolataidat a sziva.zsuzsanna@foltvarro.hu e-mail címre.

Szavakba önteni is nehéz azt a boldogságot és meghatódottságot, amit ma átéltem itt, Franciaországban, a Carrefour Européen du Patchwork fesztiválon. ✨

Amikor hónapokon át ülsz a varrógép mellett, öltésről öltésre formálva a textileket, csak reméled, hogy a munkád átad valamit a lelkedből. De az, ami ma a templomban történt, minden képzeletemet felülmúlta. Hallani a francia vendégek és a nemzetközi foltvarró közösség elismerő szavait, látni a csodálatot az arcokon… leírhatatlan érzés.

A legszebb és legmegrázóbb pillanat az volt, amikor láttam egy látogatót, akinek könnybe lábadt a szeme, ahogy belépett a kiállításunkra. Ott, abban a szent térben, a monumentális falak között a mi munkáink ragyogtak, és megérintették a szíveket. ❤️

Olyan végtelenül jó érzés most magyarnak lenni, és megmutatni a világnak, hogy mire képes a hazai foltvarró kultúra, a kitartásunk és a kreativitásunk. Köszönöm ezt a csodát, örökre a szívembe zárom ezt az első napot! 🇭🇺🧵🇫🇷

Szabóné Marika

Röviden és velősen: megcsináltuk. Mi együtt. Számtalan felhívást tettünk közzé, hogy küldjetek kagylócskát, tűtartót, poháralátétet, könyvjelzőt, amit az ezüstvölgyi látogatók magukkal vihetnek emlékbe, ajándékba. Készítettük őket közös varrásokon, egyénileg. Varrtuk, ragasztattuk, csomagoltuk. Egy idő után Levi műhelyében mozdulni sem lehetett az "árukészlettől" és a kékfestő munkáktól. Nagyon-nagyon köszönjük a hozzájárulásotokat!

Kedden, amint megérkeztünk a Szent Lajos templomba (Eglise Saint Louis), nemcsak a kiállítás felrakása volt a feladat, hanem a butik berendezése is. Szorgos kezek hajtogatták, csomagolták az applikációs mintákat, zacskózták a kisebb-nagyobb termékeket, pecsételték a papírzacskókat, amibe később csomagoltunk. Berendeztük az asztalt is, volt sokféle ötlet, ezeket kombinálva végül egy mutatós pult alakult ki, hátunk mögött a felhalmozott készlettel.

Jöhettek a látogatók! Mi meg izgultunk, hogy vasárnap mit kell újra becsomagolni, és hazautaztatni. Számokat majd Nati tud mondani, de a kézzel készült darabok nagyon nagy része elfogyott, alig valami maradt: 1-2 könyvjelző, pár hexis fülbevaló, egy hexie tűtartó, néhány virágos kitűző és nyaklánc. Könyvből, bögréből, repohárból, hexi hűtőmágnesből még van készletünk, de úgy néz ki, hogy a világ körüli út még éppcsak elkezdődött...

Nati mindenre gondol, avagy kalandjaink bankkártyával

Ma már egyre ritkább a készpénz használat, nekünk is kell terminál! Lett, mindent tud - a szállító bemutató bankkártyájával. Amikor mi próbálunk euróval fizetni a "pénznem nem támogatott" üzenetet kapunk. A forintot legalább elfogadja. Levi időnként három telefonnal a fülén, kezében a terminállal próbálja a szállító utasításait követni - de persze semmilyen próbálkozás nem válik be. Mi lesz így?

Mi lenne, a látogatók nagy része is felkészült, mi meg kreatívak vagyunk. Péntekre a terminál euróval használhatóvá vált, igaz onnantól a forint lett a nem támogatott pénznem.

Látogatónk hosszan szemléli a pultot, majd megakad a tekintete a kis kosárkákon. Hosszas mérlegeléssel kiválaszt egyet, majd szomorúan visszateszi, amikor megtudja, hogy kártyás fizetésre nincs lehetőség. Láthatóan bánkódik. A pult előtt sokan vannak, így csak fejben írunk egy fekete pontot a terminálos cég ellenőrzőjébe.

Nem telik el csak néhány perc, az iménti hölgy ragyogva szalad vissza kezében bankjegyeket lobogtatva. Megtalálta a barátnőjét és kölcsönkért. Boldog mosollyal kiveszi a kosarat, váltunk pár szót és már megy is tovább

Amerikai hölgy érkezik. Összeválogat, könyvet, bögrét, applikációs mintát, egy kis ezt, egy kis azt. 59 euró lesz. De csak kártyával tudna fizetni. Szomorúan szemléli a kincseket, aztán előkapja a pénztárcáját. Hiszen itt van 40 euró! Ellenőrzi a másik rekeszt. Hopp, egy tizes! Kitartás van ott még rekesz. És valamelyik legaljáról előkerül az utolsó 2 centisre összegyűrődve. Ki is rázza a pénztárcáját, hogy nincsen több. Visszaadjuk az egy eurót, hogy mégse maradjon üres.

Látogatónk hosszan válogat a kínálatból, összeszed három-négy terméket. Becsomagoljuk az elején említett logóval, QR kóddal ellátott papírtáskába. Veszi elő a bankkártyát. Mi sajnálkozunk, hogy nem tudjuk elfogadni. Semmi gond, holnapra szerez készpénzt, tegyük el neki addig. Felírja a nevét a táskára, félretesszük.

Nem tudjuk, hogy ez sikertörténet e. A táskát másnap nem vitte el senki, de lehet, hogy visszatért, és nem értettük meg mit szeretne, ezért összerakott magának egy másik csomagot. Reméljük, ez történt.

Nincs kártyás fizetés? - kérdi egy másik látogató. Szomorúan visszateszi a kiválasztott kincset, majd felcsillan a szeme, előkap valami tokot - talán névjegykártya tartót. A vésztartaléknak ez a legjobb felhasználása.

Előttünk egy nagy halom termék és egy szomorú vásárló. Csak nem hagyjuk, hogy visszarakja mindet, és csalódottan távozzon, a kasszánk pedig ne gyarapodjon 70 euró körüli összeggel. Kattognak a fogaskerekek...

Jó e neki, hogyha forintban fizet kártyával?

Persze, persze, neki mindegy, csak vihesse a kincseket.

Aztán már csak azt kell elmagyarázni, hogy 70 euro helyett huszonezer forintot fog látni a terminálon. Szemmel láthatóan nem izgatja, leküzdi a terminál kérdéseit és boldogan távozik.

Ajándék

Sokan nemcsak maguknak vásároltak emlékbe, a mi termékeinket vitték ajándékba barátnőknek, foltvarrós társaknak. Íme  egy rövid lista

• 26 kagylócska, bele 26 kulcstartó
• Kell ajándék Janenek, Marynek, Sarahnak, Lisanak. Jajj, és ne feledjük Jennyt és Bettyt se. A hölgyek az ujjukon számolgatják a listát. Kiválasztanak 6 hexis tűtartót. Uppsz, még nekik is kell kettő.
• Utolsó nap, megcsappanó árukészlet mellett valaki kér 6 tűtartót, de már csak öt van. Kicsit felháborodik, de azért elviszi a maradék ötöt.
• Előttünk négy fülbevaló. Lehetne külön csomagolni őket, ajándékba lesz? Ez aztán ismétlődött mindenféle termékkel, mennyiséggel.

Magyar kapcsolatok

Nagyon sok magyar látogatónk is volt, a legtöbb csapat szívesen beszállt a munkába is, teremőrzés, butik, tűzés a nagy kereten. Köszönjük nekik. De most nem róluk szeretnék mesélni, hanem azokról, akik ugyan nem magyarok, de van valamilyen kötődésük Magyarországhoz. Ma is libabőrös leszek, amikor ezekre a beszélgetésekre emlékezem.

Nagy tömeg a pult előtt. Egyszer csak egy enyhén akcentusos magyar szó üti meg a fülünket. Idős úr, köszön, és némileg keresgélve a szavakat összerak egy-két kedves mondatot. Aztán angolra váltunk. Elmeséli, hogy valamikor régen Magyarországon dolgozott, tanult magyarul is, csak már sok mindent elfelejtett. A sok-sok kedves emlék megmaradt, és nagyon örül, hogy idehoztuk ezt a kiállítást, mert csodálatos. (Meglepetésünkben el is felejtettük megkérdeni, hogy hogyan talált ide. )

Egy hölgy hosszan válogat az applikációs minták között, végül választ egyet. Fizetéskor kifakad, hogy a fiának magyar felesége van, és nem érti, hogy a fia miért nem vitt még neki ilyen magyar népi motívumokkal díszített tárgyakat, hiszen ezek olyan csodálatosak.

Idős úr gondosan szemügyre veszi az összes bögrét, repoharat. Kivesz egyet, visszarakja, kivesz egy másikat. Többször megkérdi, hogy műanyagból készültek-e a bögrék. Megnyugtatjuk (legalábbis azt hisszük), hogy nem. Látható szomorúsággal visszateszi a bögrét, és elvesz egy repoharat. Aztán elmeséli, hogy az édesanyja magyar, de már 97 éves, egy otthonban él és az egészségügyi állapota nem teszi lehetővé, hogy elhozza ide, de már azt se, hogy törékenyet vigyen neki. Az édesanyja a pohárral is nagyon boldog lesz, mert láthatja rajta a magyar színeket

Látogatónk, amint belép a kapun egy pillanatra megtorpan a látványtől (mint oly sokan), majd célirányosan a pulthoz jön. Aznapra biciklitúrát tervezett, de aztán meglátta a helyi újságban, hogy kékfestő kiállítás van Ezüstvölgyben, és tudta, hogy azonnal ide kell jönnie. Mert nagy rajongója a magyar kékfestőnek, a kocséri tanyáján sok-sok dolgot dekorált ezzel az anyaggal. Személyesen is ismeri Kovács Miklóst és feleségét, akiktől rendszeresen vásárol is. Majd körbejárta a kiállítást és egy kisebb szatyor kinccsel távozott. Hétfőn pedig nagyon kedvesen elküldte az újság megfelelő oldalának képét. Illusztrációként ezt most kicsiben ideteszem, az októberi számban a fordítással együtt megnézhető lesz.

Megjegyzés: a helyi újság hallatán Levinek, Nikinek több se kellett, nyakukba kapták lábuk és bevásároltak pár példányt. Az újságos valószínűleg azóta is azon töri a fejét, hogy miért is kellett a helyi lapból két franciául nem beszélő alaknak több példány.

Ígértünk kárpótlást az elmaradt őszi táborért. Mi más lehetne, mint hogy varrjunk valamit közösen. Valami érdekeset, időszerűt. Például karácsonyit.

Tudom, messze még a karácsony....

Épp ezért talán még van időnk egy kis örömvarrásra. Be kell valljam, hogy a minta, amit hozunk majd Nektek, régi szerelmem. Nagyon egyszerű, maradék faló, de az én szememben mégis különleges. (És még sosem volt időm megvarrni) De egyelőre nem mutatom meg. Csak annyit árulok el, hogy

• falikép
• háttér készülhet maradék közép- és sötétkék anyagokból
• kellenek hozzá mindenféle zöld maradékok
• jól jön majd egy kis barna, piros, és néhány sárga árnyalat

• kell kicsit applikálni
• lehet hagyományosan, szabott foltokból varrni
• lehet papírra varrni
• sőt lehet freezer papírral varrni

Mit mondjak még? A mintát október 31-én tesszük közzé, de a képet meg fogjátok találni az októberi e-hírfoltokban.

Az én igen laza ütemtervem szerint december 11-re tűzve, szegve felkerülhet a falra. (De persze nem kell neki 6 hét, Levi vagy Nati egy délután alatt megcsinálja, ha nekilát.) Igazából egy hét alatt 8 blokkot kell megvarrni (ezért nem lett minden napra egy blokk a neve), és a végén marad két hét az összeállításra, keretezésre, tűzésre és befejezésre.

Mit szólnátok egy játékhoz? Aki a kész művét december 20-ig elküldi nekünk (pontos formátumot még kitaláljuk), azok között kisorsolunk egy ajándékot (most még titok).

Tiszavasváriban élő társunk, Gajdos Csilla felvetése volt, hogy vigyük el a -TÓL -IG első két kollekcióját a helyi Találkozások Házába. Tárgyalásokat folytatott az intézmény vezetőivel, Budapestről elszállította a quilteket, a férjével együtt felrakta az adottságai szerint erre nagyon alkalmas teremben, és megszervezte a szeptember 8-i megnyitó programját. A kiállítást Molnárné Balla Gyöngyi, a Kabay János Általános Iskola rajztanára értő szavakkal mutatta be a szép számmal megjelent közönségnek, akik közül többen a környékről Tiszaújvárosból, Nyíregyházáról, Hajdúnánásról, sőt Debrecenből utaztak ide.

Az első és a második kollekció a jövő héttől valószínűleg „nyugdíjba vonul”, miután – nagy örömünkre – bemutattuk Egerben, Budapesten, Mezőtúron, Szekszárdon, Nantesban és Brnóban.

Makower Christmas – The Nutcracker

A Makower UK The Nutcracker kollekció a Diótörő mesebeli világát kelti életre diótörőkkel, balerinákkal, játékkatonákkal és ünnepi motívumokkal. A meleg, gazdag színek és harmonizáló minták tökéletesen hozzák a klasszikus karácsonyi hangulatot egy kis játékossággal és mesebeli bájjal.

Új patchwork anyagokkal, Freudenberg flízekkel és csábító akciókkal várunk benneteket!

Már több mint 16 éve kínáljuk a magyar foltvarróknak a kiváló minőségű MODA, Makower, Robert Kaufman, Windham mintás és egyszínű anyagait, és a megbízható minőségű Freudenberg Vlieseline vlies-ek nagy választékban webáruházunkban és az Üllői úti Hobbyművész üzletünkben!

MFC kedvezmény a webáruházban is!

A Magyar Foltvarró Céh tagok 15% kedvezményt kapnak tagságijuk felmutatásával minden kiváló minőségű patchwork anyagunkból és elsőrangú Vlieseline flízünkből.

Már a polcokon sorakoznak a karácsonyi anyagok, hogy időben el tudjátok kezdeni az ünnepi készülődést. Arany-ezüst, klasszikus és modern színek és minták is várnak rátok.
Nemcsak foltvarráshoz találtok nálunk alapanyagokat, hanem hímzéshez, kötéshez és horgoláshoz is. Céhtagsági igazolvány bemutatásával 5% kedvezményt kaptok boltjainkban. Gyertek és nézzetek szét nálunk!

Üzleteink címe:

• Bp. Üllői út 16/b
• Allee Center 2. emelet a Kreatív Hobby üzletében

Facebook oldalunkon megtaláljátok aktuális újdonságainkat, így értesülhettek új anyagok érkezéséről is.

Online vásárláshoz webáruházunkat ajánljuk: www.foltvarazs.hu

Mesebolt

Gyönyörű Tilda anyagok a gyönyörű őszhöz

Az ősz mindig különleges időszak a foltvarróknak: előkerülnek a melegebb színek, a kuckózós hangulatú textilek és azok a minták, amelyekből öröm takarót, párnát, táskát vagy akár egy kisebb lakásdekorációt varrni.

A Tilda anyagok finom virágmintái és gyönyörű színvilága különösen jól illenek ehhez az évszakhoz. A rozsdás, bordós, mustáros, púderes és mélyebb zöld árnyalatok egymással kombinálva igazán harmonikus, őszi összhatást adnak.

Akár egy nagyobb patchwork munkába kezdenél, akár csak néhány új anyaggal frissítenéd a készletedet, érdemes körülnézni az őszi hangulatú Tilda textilek között. Már néhány szépen összeválogatott minta is meghozhatja az ihletet a következő varráshoz. 🍂🧵

Válogass kedvedre, párosíts bátran mintákat és színeket, és varázsold az ősz hangulatát a varrószobádba!

https://www.totagaskreativ.hu/patchwork/tilda-pamutvasznak

Szeretettel:

Judit és a Tótágas dolgozói

Patchwork anyagok, textilbőrök, barkácsfilcek, Sizzix kellékek és kések széles választékát kínáljuk Győrben a Bartók Béla út 3. alatt található üzletünkben.

Telefon: 20-455-4400

E-mail: eska.bolt.gyor@gmail.com

www.facebook.com/eska.bolt.gyor

Foltvilág Kft.

2800 Tatabánya, Banyi János utca 85.
www.foltvilag.com
foltvilag@gmail.com
siposne.csehmargit@gmail.com