2021. EQA fénykép cserebere
Amikor jelentkeztem erre a varrásra még nem gondoltam, hogy ilyen sok fejtörést és elmélyülést fog ez munka eredményezni nekem ebben a Covid vírussal teli időszakban.
Társaim a varrásban:
Barbara Gutscher Ausztriából – ő kapta az általam választott kép bal oldalát és
Regina Mari Martinez Gómez Spanyolországból.
Most az ő általa választott kép elkészítésének folyamatáról írok:
Február 28-án megkaptam Ildikó levelét és láttam a másik kép bal oldalát, ami egészen meglepő volt számomra. A kép egy Lolli pop nyalóka száras vége volt egy zöld réttel a háttérben. Ekkor azt gondoltam, hogy sikerült túlgondolnom a saját választásom és talán nekem is valami egyszerűbbre kellett volna kitalálnom.
Úgy éreztem, hogy ez nagyobb kihívás lesz számomra, mint a sajátom és nagyon szerettem volna, ha Regina is meg lenne majd elégedve a munkámmal. Ezért minden szabad percemben kerestem a nyalókás ábrázolásokat és kezdett egy elképzelés megjelenni a képzeletemben.
Bargello minta szerint – amit félkör alakban varrnék össze – gondoltam a nyalóka részét és a szárát pedig úgy, mintha egy napsugár menne ki a mintából.
El is készítettem egy akkora mintát, ami éppen megfelelt a méreteknek és elküldtem Reginának.
Azt írta, hogy a munkám hihetetlen, de nem az az elképzelés, amit a mintán láthatok. Ezért majd küld nekem egy rajzot.
Kicsit csalódott lettem, mert elég sok tervezés és munka állt már ebben az elképzelésben, ezért újragondoltam a varrásom. Elkezdtem készíteni egy Dália mintát, gondoltam az majd jobban hasonlít erre a sok színben kacskaringózó nyalókára. Sablont készítettem és – mivel a vírus miatt a boltok zárva voltak ,a megfelelő színű anyagok pedig kezdtek elfogyni – kiszabtam a megfelelő részeket.
Nem igazán tetszett a megvalósítás, de éppen akkor érkezett egy másik levél, amelyben elküldte Regina az ő elképzelését. Ezért ez a tervem a kukában landolt.
Kinyomtattam hát az ő általa készített rajzot a megfelelő méretűre, sablont készítettem és a képen megjelöltem a színeket.
Kiválasztottam az anyagokat, beragasztottam kétoldalú ragasztófátyollal
és a megfelelő sablonokat használva – ráhagyással – kivágtam a színeket.
A Pfaff típusú varrrógépemhez tartozik egy plexi lap, erre tettem a papírmintát, alulról megvilágítottam és elkezdtem felvasalni a kis íveket
Aztán egyenes varrással letűztem a megfelelő színű cérnával
Ezután következett a tűzés. Mivel a nyalóka is körköröshatású, gondoltam egy olyasmi színátmenetes cérna használatával tűzöm le a kép alapját
A szegést úgy gondoltam, hogy amelyik része az övéhez fog csatlakozni, azt nem fogom keretezni, csak a másik három oldalt
Őszintén szólva, ennek az elkészítéséről már nem konzultáltam Reginával, mert ez szerintem már talán az, amit az ő elképzeléseinek megfelelően varrtam meg.
Kicsit sajnálom, hogy az enyém nem felelt meg neki, de szerettem volna, ha nem csalódik a munkámban. Remélem így lesz, mert én nagy figyelemmel és szeretettel készítettem.
Eredetileg az általam választott kép egy szájjal-lábbal festett margarétás csendélet volt, amit egy képeslapon láttam. De amikor elküldtem Ildikónak azt tanácsolta, hogy inkább válasszak mást a szerzői jogok miatt. Ezért kerestem egy hasonlót, mert nagyon szerettem volna, ha az első választásom a margarétákról megvalósulna.
Persze volt már valami elképzelésem arról, hogy ezt milyen technikával szeretném elkészíteni, de akkor még nem gondoltam bele, hogy ez mekkora fejtörést fog okozni nekem.
Társam ebben a varrásban:
Barbara Gutscher Ausztriából.
Barbara nagyon kedves volt, mert amikor megkaptuk a képeket, ő hamarosan jelentkezett és megkérdezte tőlem, hogy van-e elképzelésem.
Akkor még úgy gondoltam, hogy az, amit elsőnek választottam jó lesz, ezért elküldtem neki az általam összerakott mozaikot és írtam neki, hogy a virágokat csak vonalaiban szeretném megjeleníteni a varráson. Köszönte, hogy segítettem, pedig nem volt egy egyszerű megoldási mód.
Két méretet is készítettem és sajnos hiába szereztem be márványozott anyagokat a képhez, valahogy egyik sem volt megfelelő színű. Ezért mivel a boltok a vírus miatt zárva voltak, gondoltam az egyszínű anyagok úgy is fognak, ezért azok segítségével próbáltam a megfelelő színeket megfesteni.
Amikor végre a második változatot is összevarrtam, kaptam meg a másik kép tulajdonosának levelét az általa elképzelt rajzzal, kezdtem átgondolni az én képemmel kapcsolatos elképzeléseimet.
Tudom, hogy Ildikó azt írta, hogy ne másoljuk le a képet, de ha a másik társam pont azt szeretné, akkor nem lenne jobb talán mégis átgondolni az enyémet?
Átgondoltam, de maradtam az eredeti elképzelés mellett, hogy mozaikszerűen készítem el az kép alapját. Ezt azért is gondoltam helyesnek, mert Barbarának is ezt küldtem el mintának.
A megfelelő színek eléréséhez akkor kaptam ötletet, miután megláttam egy Inktense ceruzával rajzolt és utána átfestett képet. Sok videó és kép megnézése után rendeltem egy nagy ceruzakészletet és két különböző vastagságú ecsetet, amelyekhez vizes patron tartozik a könnyebb festés miatt (22. kép)
A négyzetes alapot egy lepedővászonra rajzolt vonalazással és varrással értem el
Az anyag hátulján bevágtam a négyzetek összevarrásának kis részeit,
majd ellentétes irányban elvasaltam a varrásvonalakat
Aztán előkészítettem a virágok anyagait FabricMedium alapozó segítségével
Mivel elég ügyetlenül rajzolok, találtam margaréta- és búzavirágfejeket, amelyeket kinyomtattam mintának. Átvilágítottam a Pfaff varrógépem plexi lapját alulról és a minták segítségével illanó tollal kirajzoltam a virágokat
Ezután előkészültem a kép alapjának megfestéséhez. Majd a kétoldalú ragasztófátyollal előkészített anyagokból kiszabtam a kép nagyobb motívumait (váza és porcelán teáskanna, barackos tálka
A négyzetrácsos elképzelésem azért volt jó választás, mert a kép apró részleteinek felhelyezéséhez ez a módszer nagy segítségemre volt. Úgy használtam, mint egy koordináta rendszert. Berácsoztam a képem kinyomtatott, méretarányos képét és ennek segítségével számoltam ki a felvarrandó kis virágok helyzetét
és kisvasaló segítségével felvasaltam őket a megfelelő helyekre
Aztán következett a színezés, festés és árnyékolás
Ezzel elidőztem egy darabig. Kicsit színeztem, aztán eltettem. Kis idő múlva újra elővettem és nézegettem, mire talán sikerült valami olyat elkészíteni, amit szerettem volna. A tűzésen is sokat gondolkodtam, nagyon félve nyúltam hozzá. A margarétákat körkörösen, a búzavirágokat pedig középről kiindulva tűztem le, a nagyobb dolgokat, mint pl. a vázát csak a minta szélén
A szegése olyan, mint a másik képnél alkalmazott módszer. Csak annyiban más, hogy egy fehér lepedővászonnal kereteztem. Ami Barbara képéhez csatlakozik, azt nem kereteztem.
Nem tudom, hogyha újra kellene kezdenem is ezt a módját választanám-e a megvalósításnak, de most azt hiszem ezt volt a legjobb választás. Igaz, hogy nagyon sokszor gondolkodtam a megvalósítási módokon éjjel, amikor nem tudtam aludni és szinte minden nap eszembe jutott, hogy megnézzem, javítsak-e rajta. Jó volt készíteni, nagyon kiléptem a komfortzónámból, de nagyon örülök az elkészült munkám eredményének. Várom, hogy lássam Barbara munkáját is az enyém mellett, hogy teljes legyen kép és ezzel kifejezhessük azt is, hogy ebben a nehéz időszakban milyen volt külön, de mégis együtt varrni!