Amikor foltvarró lettem, vadásztuk az anyagokat, kevés szép, jó minőségű volt, ha ilyent találtunk, túl sokat vettünk belőle. Aztán eljutottunk a külföldi kiállítások piactereire, ahol ki-ki pénztárcájának lehetősége szerint vásárolt, de itthon is mindenütt a méteráru boltokat kerestük. Az anyag meg csak gyűlt és gyűlt.
Először akkor végeztem komoly szanálást, amikor az egyik foltvarró csoporttársunk hagyatékát kaptuk meg. Sok olyan anyagot is meghagytam, mi már nem fér bele az ízlésembe és a terveimbe, mondván, majd karitatív takarók lesznek belőlük.
Aztán találkoztam még sok hagyatékkal, de a legutóbbi, aminek a sorsát magamra vállaltam, már annyira szíven ütött, hogy elhatároztam, sürgősen feldolgozom az anyagaimat. A legkézenfekvőbb célt a sajnos mindannyiunk bőrén egyre inkább tapasztalható világjárvány következtében sok árván maradt gyermek adta. Takarót varrok nekik.

De miért csak én? Hiszen rengetegen járunk ebben a cipőben. Hát létrehoztam A NAGY TAKARÓ KIHÍVÁST.
Aki csatlakozik, varrjon havonta egy-egy takarót a meglévő anyagaiból, ha kell, csak közbélést és hátlapot vásároljon hozzá, és karácsonyra ajándékozzuk meg velük a covid árvákat.
A cél kettős: örömszerzés és szellős varrószoba.
CSATLAKOZZATOK HOZZÁM! 2022 karácsonyán ajándékozzál takarót. Lépjetek be a Facebook csoportba, és varrjatok velem!

Acélosné Solymár Magdi